Ha esik az eső, már félek – mondta a házigazda, akihez kiszálltunk. Amikor esik az eső, a szennyvíz megjelenik a csatornában, a szaniterekben, és jön az áradat, halmozódnak a kellemetlenségek. Miféle összeesküvés lehet egy ilyen jelenség hátterében? A házigazda egy ázsiából Magyarországra települt kisvállalkozó, aki szorgos munkája és önfeláldozása jutalmául sikeresen megvett egy szép kertesházat. Sajnos azonban a ház sötét múltja kísérteni kezdett. No nem a hajdanvolt tulajdonos szelleme – azon más szakemberek tudnának segíteni – hanem a szennyvízcsatorna szabálytalan bekötése és az abból adódó dugulás. Itt már csak a duguláselhárítás segíthet.
A ház szennyvízelvezetése 160-as csővel futott két udvari derítőaknába. A jelenség arra utalt, hogy a szennyvíz innen áramlik vissza valamiért, amikor esik az eső. De hogyan? A magyarázat szomorúan egyszerű: az építkezés éveiben a szaki az esővízcsatornát bekötötte a szennyvízhálózatba a derítőaknák felé. Amit azonban nem vett tekintetbe, hogy az esővíz még nagyon sok dolgot hozhat magával, ami gondot okoz még azon a rövidke szakaszon is a derítőaknák felé.
A bajt csak nehezen vettük észre, mert a bekötés elbújt. A terasz cölöpökön álló felülete alatt bújt el az ereszcsatorna elvezetése, itt csatlakozott a csatornában, itt alakult ki a dugulás. Mikor rájöttünk, mi a baj, elindítottuk a csőgörényt, a fej pedig akkora rothadó levélkupacot hozott ki, mint két összekapaszkodott macska. Amikor tehát esett az eső, a víz nem tudott elfolyni a dugulás miatt a derítők felé, ezért köszönt vissza a házban. Egy kiadós felhőszakadásnál már egész komoly áradást okozott, a tulajdonos pedig félni kezdett ettől a kísértethistóriától.
De hát hogy került a levélkupac ide?
Az esőcsatorna nyitott – ezt jól ismerjük – így gyűjti össze a tetőről lefolyó vizet, ám a magasra nőtt fák lombja is ide hullik ősszel. A tetőn megtelepedhetnek mohák, a szél bele tudja hordani a port, akár bogarak, madarak is elpusztulnak és belehullhatnak. Ezért szükséges a csatorna takarítása időről időre, hogy a víz ne folyjék a ház falára, az esővíz nagy kapacitással tudjon eltűnni, hogy ne keletkezzen benne fennakadás. De nagyon sok szemetet maga a víz hord el. Néha még a függőleges szakaszban is, főleg, ha az illesztések részlegesen szétcsúsztak, lehet dugulás, ami egyszerűen orvosolható. Mi magunk is vállalunk esőcsatorna tisztítást, karbantartást, duguláselhárítást. Magasabb épületeknél a feljutás kicsit bajos, de erre is vannak megoldások.
Ám ha egy bölcs mester az esőcsatornát beköti a szennyvízelvezetésbe, a sok-sok levél bekerül a zárt csövekbe, a föld alá, és ott sokkal valószínűbben okoz sokkal kellemetlenebb dugulást. A duguláselhárítás pedig nem biztos, hogy azonnal az utcán keresi a probléma forrását.
Szabálytalan és dugulás a vége
Az esővizet a szennyvízcsatornába kötni, ha nem saját derítőnkbe van bekötve, hanem a közhálózatba, akkor bizony súlyos szabálytalanság, hiszen a csatornahálózatot nem erre tervezték, nem ezért fizetünk csatornadíjat. De ettől eltekintve is dugulást okoz.
Ha nem mi építettük a házunkat jó, ha megérdeklődjük, hová is vezetnek az ereszcsatornák. Nincs véletlenül szabálytalan bekötés? Nem fenyeget a büntetés veszélye a közhálózat miatt? Nem hordja az esővíz a faleveleket a csatorna felé? Egyáltalán elég széles, elég nagy kapacitású az ereszcsatornánk? Nincs olyan fa a közelében, ami kezelhetetlenül sok levéllel szórja tele, és amit talán jó lenne kivágni, hogy a jövőbeni károkat megelőzzük? (Helyette mindenképp ültessünk másikat a kert egy másik pontján!) Van elég függőleges elvezetés is (háztető mérete és az adott oldal ereszcsatornájának hossza függvényében)? Ha szükséges, végeztessük el az átalakítást!
Amit a karbantartásról elmondtunk, itt is érvényes. Érdemes évente tisztíttatni, karbantartani. Még a rossz megoldások következményei is elodázhatók, talán el is kerülhetők, ha a háznak gondos gazdája van.
