Csak rövid időre duguljon el a WC és csatorna, máris mennyire hiányzik! Igaz?
A komfortérzetünkhöz hihetetlen módon hozzátartozik a csatornázás, a folyóvíz, a WC, az öblítés, a háromrétegű WC papír… Hogyan is élhetett az emberiség ezek nélkül a vívmányok nélkül.
A WC és a csatorna „legendás” története
Legendák és hiedelmek keringenek arról, hogy a modern kor előtt az emberek térdig jártak a sz…szennyben, és nem tudták, hogy mi okozza a járványokat.
A „sötét középkor” néven szoktuk emlegetni a régi időket, és valljuk be, nagyon bölcsnek is hisszük magunkat, akik már a sötét középkor után élünk, és már ügyesen le tudjuk húzni magunk után, sőt, ki is töröljük és kezet is mosunk.
Számomra azonban szemfelnyitó volt a Kiscelli Múzeum kiállítása a csatornázás és a WC története témájában. Kétkedve, kicsit vicces kedvemben léptem be, és végül egy kiadvánnyal a kezemben távoztam, mert a kiállítás valóban halomra döntötte az eddigi téves elképzeléseimet.
Nálam tanultabb eszmetörténészek persze elmondják, hogy a „sötét középkor” fogalmát a reneszánsz kor embere alkotta meg. A középkor művészetét és kultúráját igyekezett így szembe állítani az ókor klasszikus világával és saját új művészetével. A középkorról olyan mendemondák terjedtek el, amelyeket az újabb kutatások egyre-másra cáfolnak.
A mi témánk szempontjából azonban fontos azt tudnunk, hogy az ókor és a középkor embere sem volt teljesen tökkelütött, még a kis- és nagydolgok tekintetében sem. Az emberiséggel ugyanis egyidős az ürülék kezelésének fontossága, a tisztaság, a tisztálkodás, a városok megjelenésével pedig egyidős a vízellátás, szennyvíz elvezetés megoldása. Sajnos a Kiscelli Múzeum kiállítása már nem megtekinthető, csupán időszakos kiállítás volt, én magam is már a szegedi változatát tekintettem meg, de aki kétkedve olvassa e sorokat, pillantson bele a múzeum támával kapcsolatos egyébként nagyon igényes kiadványába!
WC és csatorna: a klotyó eredete
Az állatvilágban nem okoz problémát a WC kérdése, de sok fajnál megfigyelhetjük azt is, nem piszkítanak akárhová. Az emberiséggel azonban – úgy tűnik – egy idős az, hogy a kaki „tisztátalan”. Az orvostudomány pedig az utóbbi kétszáz évben fel is derítette, hogy pontosan miért.
A Bibliában ezt olvassuk:
„Legyen a táboron kívül egy hely, ahová félremégy. Legyen a fölszerelésed között egy ásó, hogy amikor a szükségedet elvégzed, áshass egy gödröt, majd betakarhasd vele a székletedet.” (Mózes ötödik könyve 23:13)
Egy vándorló nép számára nem is volt ennél többre szükség. A táborba nem piszítunk, mert még valaki belelép, sokáig meg úgysem maradunk egy helyen…
Más volt a helyzet a már letelepedett népek, és az első megjelenő városok esetében. Ahol emberek állandó településen, főleg kőfallal körülzárt városban laktak, bizony nem szaladgáltak ki naponta a mezőre, hogy ott könnyítsenek magukon. Az évek alatt felgyülemlő szenny itt vált valóban veszélyessé. A kőfalak miatta a házak szorosan épültek, emeletek jelentek meg a házakon, az utcák szűkek és kanyargósak voltak, hiszen kellett a hely a város biztonságát kereső embereknek. Ilyen körülmények között a helyzet hamar élhetetlenné vált volna. De mint már fentebb mondtam, az emberek az ókorban sem voltak tökkelütöttek, még ha a világról kevesebb ismeretük is volt, mint a ma emberének.
A legrégebbi WC
Tudomásom szerint – a múzeumban bemutatott leletekből nekem ez derült ki – az első emlékünk, hogy az emberek WC-t használtak, Skóciából származik, Kr.e 3180-2500 között létezett neolitikus település feltárásából. Ez az Orkney-szigeteken talált Skara Brae település, amely valószínűleg régebbi, mint a híres Stonehenge. Nagyjából 50 ember lakhatott itt, összesen nyolc kőházban. Ezeket a házakat egy nagyon kezdetleges csatornarendszer kötötte össze, és – bár nehéz biztosan megállípítani – a régészek gyanítják, hogy minden házban lehetett WC is, ami csatlakozott a csatornahálózathoz.
Az indiai civilizáció egyik legrégebbi emléke, amit ma Monadzsodáró néven emlegetnek. A város eredeti neve nem maradt ránk. Kr. e 2500-2100 között mintegy 40.000 ember élt itt, és a szervezettsége csak a későbbi római birodalom városaival vethető össze. A régészek itt már falba épített illemhelyeket tártak fel, amelyek a végterméket csúszdákon keresztül juttatták el az utcai csatornákba.
Az egyiptomiakról is tudjuk, hogy a házukhoz hozzáépített árnyékszékkel rendelkeztek. A görögök számoltak be erről csodálkozva, hiszen ők általában a szabadban, egy fa alatt intézték a dolgukat, és furcsállották az egyiptomiak ilyenfajta igényességét.
Mit adtak nekünk a rómaiak?
A római civilizáció azonban már egy sor újítást hozott ezen a téren is. Róma városának fejlett szennyvízelvezető rendszere a „Cloaka Maxima”, amely Kr.e. 6. századtól kezdve folyamatosan bővült. Hasonló csatornarendszerek azután más római településeken és a birodalom más városaiban is épültek.
„Mit adtak nekünk a rómaiak?” Tette fel a klasszikus kérdést a hasfájdítóan szellemes Brian élete c. film egyik hőse. A válasz pedig az, hogy nagyon sokat. Ezek között a csatornázást is.
Láthatjuk, az emberiséggel egyidős a szennyvíz elvezetése és a nagydolgok kulturált elrendezése. Ha eldugul a WC, nem a kőkorszakba vagy az ókorba kerülünk vissza. Nekik ugyanis volt megoldásuk erre a problémára. Mi a saját megoldásunkat, a mi WC-nket és csatornázásunkat veszítjük el. Hát ezért sürgős, igaz?
Ha baj van, ha már nehezen megy le, épp ezért ne is halogassuk sokáig. Jöjjön ki, aminek ki kell jönnie! Az alábbi QR kód segít, hogy a számunk kéznél legyen! Rákattintva pedig a vcf fájl töltődik le, amit szintén elmenthetünk eszközeinkre, mint névjegyet.
Ezt a megkezdett gondolatot pedig hamarosan folytatjuk. Jönnek a középkori várak titkai…
